Az megemlékező közönség előtt Horváth László ünnepi beszédét Horgos Zsolt alpolgármester olvasta fel. „Vannak pillanatok, amelyek hetven év, száz év vagy akár évszázadok múltán is megérintenek bennünket. 1956. október 23-a ilyen nap. A magyar történelem egyik legfényesebb napja, még ha fájdalmas is” – hangzott a teremben.
A forradalmat felidéző gondolatok legfontosabb elem az összefogás volt. Ahogy Horváth László fogalmazott: „1956 őszén a magyar emberek nem egyforma háttérrel, nem egyforma gondolkodással és nem azonos élethelyzetből indultak el. Munkások, diákok, értelmiségiek, katonák, fiatalok és idősek álltak egymás mellé. Különböző helyzetek és világnézetek, de találtak egy közös minimumot: magyarok vagyunk, összetartozunk. A forradalom napjaiban az összefogás nem ünnepi szólam volt. Nem jelszó, amelyet egy emelvényről el lehetett mondani, majd másnap elfelejteni. Az összefogás maga volt a valóság.”

Kovács Ákos énekes egyik dalában így fogalmaz: „500 éve mindenkiért kondul a harang”. A harang hangja különleges üzenetet hordoz. Nem kérdezi, ki honnan jött, miben hisz, hogyan gondolkodik, vagy melyik közösséghez tartozik. A harang megszólal és mindenkit hív.
- Mi is öntettünk harangot. Néhány éve, a Covid-időszak nehézségei között az önkormányzat, valamint széles lakossági összefogás jóvoltában készült egy a Trianon Emlékparkba. Most pedig felajánlásból az elmúlt napokban is készült egy a katolikus közösség számára. Már a harang létrejötte is az összefogásunk jelképe – hangsúlyozta Horváth László, aki így zárta gondolatait: Vigyázzunk Zsámbékra, vigyázzunk Magyarországra, és adjuk tovább a következő nemzedékeknek azt az örökséget, amelyet 1956 hősei hagytak ránk!

A beszéd után a Zichy Miklós Általános Iskola 7. osztályos tanulóinak fellépése következett. A Nemeskürti Beáta, Legerszki Kinga és Frimmel Zsófia felkészítésével létrejött műsorban Márai Sándor gondolatai mellett bemutatták a 1956 előtti évek politikai helyzetét, az elnyomás időszakát. Szó esett a Rákosi-rendszer leghírhedtebb, szovjet mintára létrehozott titkos recski kényszermunkatáboráról is, amelyet az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) működtetett bírósági ítélet nélkül 1950 és 1953 között. Majd halhattuk a lázadó egyetemi ifjúság követeléseit. A diákok felidézték a fiatalok tüntetéséből kialakult forradalmat és a megtorlás szörnyű időszakát is.
Az ünnepi műsort követően koszorút helyezett el Kmetz Mihály szülőházának emléktáblájánál Horgos Zsolt alpolgármester vezetésével Zsámbék Város Önkormányzata, a Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Zichy Miklós Általános Iskola és a zsámbéki 1010 számú Szentlélek Cserkészcsapat.
Az ünnepi megemlékezés az ’56-os, zsámbéki szabadságharcos sírjáig tartó fáklyás felvonulással zárult, ahol a mártírhalált halt Kmetz Misivel éppen egyidős Kollár Ágoston cserkészvezető olvasta fel gondolatait.
A helyi 1956-os megemlékezések sorát október 23-án reggel ökomenikus imádkozás zárta a Keresztelő Szent János születése templomban.

Fotó: Fejér János

---

Utoljára frissítve: szombat, 24 október 2026