Szakmai tapasztalatom
2015 januárjától vagyok főépítész Zsámbékon. Azelőtt cégemmel, a Portaterv Kft. vezető ügyvezetőjeként és vezető tervezőjeként több jelentős településfejlesztési- és rendezési, valamint építészeti projektet terveztem illetve vezettem. Főépítészként azt a kihívást látom az önkormányzati munkában, hogy a városfejlesztési célok megvalósításában miként lehet a sokkal összetettebb szándékokat és fejlesztési törekvéseket, a köz- és a magánszféra együttműködésével tudatos városfejlesztési tevékenységévé alakítani, hogyan lehet fejlesztési projekteket generálni a szűkös önkormányzat tőkével is. (A velem készült 2015-ös interjút alább olvashatja)
Milyen ügyekért vagyok felelős, milyen ügyekben fordulhat hozzám?
A főépítész feladatai konkrétan két fő területre terjednek ki, amelyek kapcsán kérdéseivel illetve egyeztetés céljából engem kell megkeresnie:
- Városképvédelmi és –fejlesztési feladatok, amelyek elsősorban az építési tevékenységek véleményezése mentén valósulnak meg. Ide tartoznak a településképi véleményezési [4/2013. (II.01.) sz. Önk. rendelet] és a településképi bejelentési [19/2015. (XII.01.) sz. Önk. rendelet] szerinti eljárások, amelyek során a polgármesteri állásfoglalás szakmai előkészítésében vesz részt a főépítész. Ezen eljárások során a főépítész feladata első sorban az épületek valamint az építmények építészeti és esztétikai kialakítása, a hagyományos építészeti karakterhez való illeszkedés vizsgálata, és ezen elvek számonkérése, első sorban a településképileg kiemelt területen.
- Városfejlesztési és –rendezési feladatkörben az önkormányzati döntések előkészítésére, menedzselésére terjednek ki a főépítészi feladatok. Ezek együtt járnak a lakossági, a vállalkozói és a fejlesztői kapcsolattartással is, mert ingatlanuk fejlesztési vagy övezetmódosítási igényeit is a főépítész gyűjti össze, egyezteti, illetve terjeszti elő a Képviselő-testületi ülésekre.
Mikor talál meg Zsámbékon?
Hétfőn, szerdán és pénteken, de kérem, amennyiben fel kíván keresni, jelezze előzetesen egyeztetési szándékát, mert az ügyfélfogadási időben is lehetnek egyéb elfoglaltságaim, és így elkerülhetjük azt, hogy meg kelljen várakoztatnom.
AZ EMBEREKKEL EGYÜTT TERVEZZÜK ZSÁMBÉK VÁROS JÖVŐJÉT
Beszélgetés Marthi Zsuzsa főépítésszel(A „Zsámbéki Polgár” című helyi lap 2015. augusztusi interjúja) Marthi Zsuzsa okl. építészmérnök, városépítési-városgazdasági szakmérnök, a Polgármesteri Hivatalban tevékenykedik, főépítészként. Saját elmondása szerint a siker záloga a városfejlesztésben, ha a közös célok megvalósításáért széleskörű együttműködés jön létre. Zsámbék város életében ezt a szemléletet képviseli, hiszen ahogyan az interjú során fogalmazott: a helyi adottságokból, erőforrásokból, a helyi polgárokkal, vállalkozókkal kell olyan városfejlesztési projekteket generálni, ami majd a fejlődést beindítja. A városvezetéssel abban nagy az összhang, hogy nem az embereknek tervezünk, hanem az emberekkel. A város többlépcsős fejlesztési folyamatáról tájékoztatta lapunkat.
Kérem, mutatkozzon be Zsámbék polgárainak! Eddig hogyan alakult a szakmai életútja?- A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán végeztem, építészmérnökként. Fő szakterületem a városrendezés és a városfejlesztés. 2000-ben alapítottam a cégemet, a Portaterv Kft.-t, amelyben város- és építészeti tervezést egyaránt folytattunk a csapatommal. Több munkánk volt Zsámbékon is, mint pl. a Kálvária lakópark, a Határ út melletti gazdasági és lakóterületek tervezése. 1996. óta a Zsámbéki-medence legfoglalkoztatottabb tervezője voltam, így a Talentis programnak is mi készítettük a városrendezési terveit, az erre kiírt nemzetközi ötletpályázatnak is holtversenyben az egyik nyertesei voltunk. Legjelentősebb épületterveink a herceghalmi polgármesteri hivatal és a pátyi Levendula idősek otthona voltak. Állandó tervezői voltunk évekig Herceghalomnak, Töknek, Perbálnak, Tinnyének, Budajenőnek, Telkinek és Pátynak is. Végül is a fejlesztések leálltak, lecsengett a nagy átalakulási időszak, és visszaestek a megbízatásaink is. Magamnak már nem volt elég kihívás a városrendezés, és így a városfejlesztés irányába fordult az érdeklődésem. A mennyiségi fejlesztések után a minőségi fejlesztést kell most megtanulni, azt, hogy az értékeinket hogyan tudjuk úgy megmutatni, menedzselni, hogy az a települések vonzóságát, majdan a prosperálását is fokozza, jelen esetben Zsámbékét, amely mindig is első helyen állt a szívemben. Ez a terület még viszonylag vak folt, nincs meg a kultúrája hazánkban, csak ösztönösen csinálják a települések. Így magamnak is külföldi egyetem (Sorbonne) hazai képzésén kellett fejlesztenem magamat a témában, de a többi mellett szervezetfejlesztést, projektmenedzsmentet, marketinget és kommunikációt is tanultam, mert rá kellett jönnöm, hogy eredményt ezen a területen csak akkor lehet elérni, ha e területeket mind műveljük, nem elég csak az építészeti értékeket gondoznunk. A városfejlesztéshez rengeteg pénz kell, miközben a települések, így Zsámbék is, azzal küszködik, hogy alig van több, mint ami az üzemeltetésre elegendő. Ebből kilépni, mégis fejleszteni, arra forrást találni, illetve fejlesztőket vonzani igen csak nagy kihívás. Úgy érzem, hogy ezeken a területeken tudok segíteni a városvezetésnek az egyéb főépítészi tevékenységeken túl.
Mi a különbség a városfejlesztés és a városrendezés között? Nyilván a kifejezésekből adódik a jelentése, de azért magyarázza el részletesen!- Fejlesztés az, amikor egy adott állapotból, ahol épp tartunk, egy jobb állapotba szeretnénk eljutni, ami városi szinten igen komplex folyamat, és amelyet döntéseivel mindenki befolyásol, hozzátesz vagy elvesz. Vegyünk pár példát, ha valaki vállalkozást indít itt, vagy épp elviszi, ha itt adja iskolába a gyermekét vagy máshol, ha ültet az előkertbe virágot, vagy ha nem, ha a városban vásárol, vagy máshova viszi a pénzét, ezek mind befolyásolják a város fejlődését. Ezekre a döntésekre pedig mindre kell hatnunk, és tudatában kell lennünk, hogy ezek az egész város érdekeit hogyan szolgálják. A rendezés már a fejlesztési döntéseknek a fizikai térben való megvalósítása, amikor tudjuk, hogy hova, miért és miből akarunk beavatkozni.
Hogyan került a Polgármesteri Hivatalba?- Zsámbék városrendezési tervét készítettem épp, amikor a főépítészi állást meghirdette az Önkormányzat, és ekkor jelezték, hogy szívesen vennék, ha indulnék. A polgármester úrral többször beszélgettünk előtte, hogy hasonlóan gondolkodunk-e Zsámbék jövőjéről, és a szükséges teendőkről, és úgy éreztük, igen csak azonos a nézőpontunk ezekben a témákban, így tehát megpályáztam az állást. Közben a Képviselő-testület a rendezési tervet is már elfogadta.
Egy ciklusterv is készült.- Igen, de az már az elindult fejlesztési munka része. Van a településnek egy átfogó rendezési terve, amely egy összetett dolog, ebben benne vannak rögzítve a területek övezeti besorolása, az infrastruktúrahálózatok, védett épületek, területek, stb. Ennek része pl. a helyi építési szabályzat is. Ennek a részleges felülvizsgálata zárult le most. Hamarosan el kell indítani ennek teljes felülvizsgálatát is, mert a magasabb rendű jogszabályok erre kötelezik a várost.
Zsámbék Város Fejlesztési Ciklusprogramja is nemrég látott napvilágot. Hogyan történt az előkészítése? Először volt egy szakanyag és azt szondáztatták meg a lakossággal, vagy az emberek ötleteit vonták be a programba?- A többlépcsős városfejlesztési folyamat első lépése a ciklusprogram. Fontosnak tartjuk, hogy nem az embereknek tervezünk, hanem az emberekkel együtt. A közösségi tervezésre és a közösségépítésre alapozunk. A képviselő-testület céljainak kitűzéséhez a lakosság a vállalkozók bevonása is szükséges, amelyet a közeljövőben meg is teszünk. Első körben azt gondoltuk, hogy az önkormányzat összeszedi és egybegyűjti mindazokat az ötleteket, javaslatokat, amelyek már eddig megszülettek. Úgy priorizáltunk a feladatokban, hogy kevés pénzből a legnagyobb hatásfokkal haladjunk. Volt egy egész napos megbeszélésünk, ahol a képviselőkel, a bizottsági külső tagokkal, a jegyzőasszonnyal közösen dolgoztunk, amit egy urbanisztikai szakmai vezető moderált, majd az ő segítségével ezt, egy programmá fejlesztettük.
Zsámbék Város Fejlesztési Ciklusprogramjában melyek a legfontosabb jövőképbeli elemek, illetve mely területek képeznek prioritást. Mely pontok valósíthatók meg még ebben a ciklusban?- Abból a szemszögből készítettük, hogy kik a város „felhasználói”. Milyen szempontokba lehet behelyezkedni, kik azok a célcsoportok, akiket érintenek a város dolgai. Tulajdonképpen vannak belső városhasználók, a helyiek, és vannak, akik kívülről érkeznek, a városlátógatók, őket szeretnénk „megfogni”, az ő nézőpontjukból látni a várost, hogy jobban kielégíthessük az igényeiket. Hosszú lenne most ezt mind elsorolni, de úgy priorizáltuk a feladatokat, hogy a legkevesebb pénzből a legnagyobb hatásfokkal legyenek megvalósíthatóak. A városfejlesztés facebook oldalán (Zsámbék 2030) megtalálják a programot, de a fontosabb tevékenységek: a helyi szakemberek helyzetbe hozása, díjak alapítása, az online kommunikáció fejlesztése, fejlesztési konferencia szervezése, projektportfolió készítése és kiajánlása, zöldterület fejlesztése, hivatali működés javítása, színház a városban program, közösségi tervezés szervezése, turisztikai koncepció készítése, műfüves focipályafejlesztés, ökológiai koncepció. Ennek az egész folyamatnak vagyunk a kezdetén. Ami számomra nagyon fontos, hogy a rengeteg teendő és ötlet megvalósításához még több partner bevonására lesz szükség. Szeptemberben lesz a következő közösségi tervezés, amelyhez várjuk a közös jövő alakításában aktív partnereket. A rossz beidegződés, hogy az önkormányzatra várunk mindenben, a lényeg, hogy minél többen, egy közös cél felé, egy irányba húzzuk a szekeret, és ne csak az önkormányzat vállaljon felelősséget a megújulásért, mert úgy kisebb annak a hatásfoka. Ezt kell szeptemberben közösen megalkotnunk.
Volt már egy három napig tartó úgynevezett találkozó, ahol a főtéren hallgatták meg a különféle célcsoportok képviselőit.- Az a városközpont fejlesztéséről szólt. A központ a város arca, nappalija, itt tudunk programokat, rendezvényeket szervezni. Elindult egy tervezés évekkel ezelőtt, az I. ütem el is készült, de közben egy csomó dolog felmerült, amire akkor nem gondoltunk. Több módosítási szándék mellett szólnak érvek és ellene is. Ezt kívántuk átbeszélni a városlakókkal, a „városhasználókkal”. Ilyen pl. a buszpályaudvar, a piac működésének területe, a parkolás, egységes arculatának kérdése, stb. Ezen kívül vannak a fejlődési ütemek között is a városhasználatban eltérések, amelyeket át kell hidalni.
Végezetül egy személyes kérdés. Mit osztana meg az olvasóval a családjáról?- Három felnőtt gyermekem van, akik egyetemet végeztek, épp a pályakezdés rögös útját járják. Telkiben lakom a párommal, Callmeyer Lászlóval, aki építészként szintén sokat dolgozott már a városban. Munkái, több öregház hagyományőrző felújítása, a Régi templom utcában láthatóak.
Klotz Mária
