- 1848-ban megüzenték a magyarok az egész világnak, hogy nem tűrjük, hogy elvegyék a szabadságunkat. Nem tűrjük, ha másodrangúnak tekintenek, vagy lenéznek minket. A szabadságot és a tiszteletet nekünk soha nem adták ingyen, azért mindig meg kellett küzdenünk. Ha mások döntöttek helyettünk, arra mindig rajta vesztettünk. A harcunkat helyettünk senki nem vívja meg – figyelmeztetett Menczer Tamás.
A Fidesz kommunikációs igazgatója emlékeztetett: jövünk valahonnan és tartunk valahová, mindent az elődeinktől kaptunk, a küldetésünk pedig, hogy mindezt megőrizzük és továbbadjuk utódaink számára.
„A szabadság az, ha magunk dönthetünk a sorsunkról. Mi magyarok pedig nem tudunk szabadság nélkül élni. A magyar és a szabadság együtt jár. Ahogy a Kossuth nótában is szerepel: éljen a szabadság, éljen a haza” – zárta gondolatait a politikus.
- 12 pont. Ennyibe sűrítették 177 évvel ezelőtt elődeink koruk társadalmának fő követeléseit. Egészen pontosan a problémáikra adott válaszaikat, közösen megalkotott megoldásai javaslataikat. Majd kitört a szabadságharc. A Jóisten kifürkészhetetlen útjai mégis oda vezettek, hogy a harcban el nem ért eredményeket, a háborús idők lezárta után, majd 20 évvel a béke hozta el - hangsúlyozta Horváth László polgármester, aki szerint nem tudhatjuk, de joggal feltételezhetjük, hogy a Kiegyezés kizárólag békés úton nem lett volna elérhető. Szükség volt a hős magyar katonák, honvédek, önkéntesek véráldozatára, kemény kiállására. „Arra a harciasságra, amelyet honfoglaló őseinken keresztül mi is génjeinkben hordozunk és erős szabadságvággyal párosul.”
Görgei Artúr honvédtábornok szerepét felidézve Horváth László megjegyezte: „a hősies harcok, véres, de sokszor sikeres csaták után, felismerte, hogy katonai erővel nem győzhetnek. Ezért a haza érdekében, katonái életének védelme érdekében súlyos döntést hozott: Világosnál letették a fegyvert a magyar csapatok. Ezzel ezrek életét mentette meg az értelmetlen haláltól. „Ebből is látszik, hogy nem a harc és a háború volt a cél, hanem a béke.”
- Sokszor hallottam már azt, hogy Magyarországon minden településen van Kossuth utca. Nos, Zsámbékon nincs, de Görgey utca biztosan lesz – jegyezte meg Horváth László, majd Babits Mihályt idézve hozzátette: „S kell, hogy az Úr áldja, védje, aki azt énekli: Béke.”
A Keresztelő Szent János Iskolaközpont diákjainak egyszerre vidám, de mégis megható műsora után a Catharineumtól indultak a legkitartóbb megemlékezők koszorúkkal és zászlókkal Kluka Mihály sírjához.
Március 15-én délelőtt hagyományos ökumenikus imára került sor a Zsámbéki Református Templomban.
(Fotók: Fejér János)
Utoljára frissítve: szombat, 15 március 2025